Kozma Emese A linolsav, pontosabban alfa-linolénsav/CLA egy telítetlen karbonsav, a zsírsavak közé tartozik. Kettő kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, olajszerű folyadék.
A természetben egyes növényi olajokban található meg glicerinészterei alakjában.
Az omega-6 zsírsavak közé a linolénsav, a GLA (gamma-linolénsav) és a DPA (docosapentanoicsav) tartozik. Fontosak a sejtmembrán egészséges működésében és a bőr egészségének megőrzésében.
Az omega-6 zsírsavakról rengeteg jót és ugyanannyi rosszat is lehet olvasni az interneten. És mindkettőben van igazság. Sok olyan cikkel találkoztunk már mi is, ahol az omega-3 zsírsavakat egészséges zsírsavaknak, az omega-6-ot pedig egészségtelennek írják le. Ez viszont nem egyértelműen így van, nem ennyire fekete-fehér a dolog.
Fontos ugyanis árnyalni az omega-6 zsírsavak szervezetben betöltött szerepét. Nézzük, mit kell tudni az omega-6 zsírsavakról, és hogy mikor, kinek és milyen formában ajánlott a fogyasztásuk.
Az omega-6 zsírsavakról
Az omega-6 zsírsavak a szervezet számára létfontosságú telítetlen zsírsavak, amikre szükségünk van ahhoz, hogy szervezetünk egész testünkre kiterjedő szabályozórendszere működhessen.
Ezek a zsírsavak mindenhol megtalálhatók a szervezetben, és optimális mennyiségben előfordulva segítik az összes sejt működését. A túl sok omega-6 zsírsav azonban megváltoztathatja a sejtek reakcióját, és káros hatással lehet a szív és az erek sejtjeire.
Az omega-3 zsírsavakhoz és a vitaminokhoz hasonlóan a szervezet képtelen előállítani, ezért étkezéssel, étrend-kiegészítőkkel tudjuk bevinni. (Hogy melyek a legfőbb omega-6 források, lejjebb találod.)
A teljes omega-6 bevitelünk nagy részét (70%) növényi olajok teszik ki, mint pl. napraforgóolaj, ligetszépe olaj, kókuszolaj, avokádóolaj, stb.
További 13% származik állati forrásból (hal, csirke, stb.), 10% magvakból (pl. napraforgómag, lenmag), 7% pedig aszalt gyümölcsökből és olajos magvakból.
Hogy lehet egyszerre jó és rossz?
A válasz röviden az, hogy omega-6 és omega-6 között is van különbség.
Kicsit hosszabban pedig 3 részre szednénk a választ.
1. Az omega-6 típusa
Az omega-6 zsírsavakat 11 csoportra oszthatjuk: Ezek a linolsav (LA), a gamma-linolénsav (GLA), a calendinsav, az eikozadiénsav, a dihomo-gamma-linolénsav, az arachidonsav (AA), a dokozadiénsav, az ardensav, az osbond sav, a tetrakozatetraénsav és a tetrakozapentaénsav.
Csakúgy, mint az omega-3 zsírsavak esetében, itt is különbséget kell tennünk az egyes zsírsav csoportok között.
Míg az arachidonsav (AA) felelős a gyulladásos folyamatokat eredményező prosztaglandinok képződéséért, addig a linolsavat (LA) a szervezet elsősorban energiaforrásként használja fel.
Az omega-6 zsírsavak közül egyébként a linolsav és az alfa-linolénsav a legkedvezőbb a szervezet számára.
2. Omega-3 – omega-6 arány
Azt, hogy egyáltalán ne fogyasszunk omega-6 tartalmú ételeket nem lehet és nem is kell elérnünk. Arra viszont érdemes figyelni, hogy milyen forrásból visszük be. A cél minél több olyan élelmiszert fogyasztani, amiben az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya nincs nagyon eltolódva egymástól.
Az omega-6 zsírsav bevitel és a magas koleszterinszint között például kétségtelenül van kapcsolat, viszont a kérdés nem fekete-fehér. Nem mindegy, hogy az omega-6 adagunkat chips, csoki és gyorsételek fogyasztásával visszük be, vagy olajos magvakkal (pl. dió), lazaccal, spenóttal és egészséges olajakkal (pl. ligetszépe olaj, olíva olaj). Míg az előbbiek sok rossz omega-6-ot tartalmaznak, addig az utóbbiakban a jó omega-6 mellett található omega-3 is.
3. A bevitt mennyiség
A fentiekből következik, hogy nem mindegy, milyen típusú omega-6 zsírsavat viszünk be, hogy az milyen forrásból származik, és hogy milyen az ételek omega-3 – omega-6 aránya.
Ha megtaláltuk tehát a megfelelő ételeket (és azt is tudjuk, mi az, amit nem szabad fogyasztanunk), akkor már csak a mennyiségre kell figyelnünk.
Azok az ételek, amik több omega-3-at tartalmaznak, mint omega-6-ot, bármilyen mennyiségben fogyaszthatók (pl. atlanti tőkehal 29:1, tonhal 25:1, brokkoli 6:1, spenót 5:1, lenmag 4:1, stb.). Ahol viszont már az omega-6 dominál, ott érdemes meghúzni a határt.
Vegyük példaként a diót. A dió egy relatív jó omega-6 zsírsav forrásnak számít (az omega-6 zsírsavak közül linolsavat és alfa-linolénsav található benne, emellett omega-3 zsírsavakat is tartalmaz, omega-3 – omega-6 arány = 1:4,2). Ha napi 5-7 szemet fogyasztunk belőle, az jótékony hatású lehet, fél kilónyi mennyiség viszont már hozzájárulhat bizonyos negatív folyamatokhoz.
Összefoglalva: az, hogy a szervezet számára jó vagy rossz a bevitt omega-6, attól függ, hogy:
a. milyen forrásból származik = milyen típusú omega-6,
b. milyen mennyiségben fogyasztjuk,
c. hogy aránylik a bevitele az omega-3 fogyasztásunkhoz.
Azaz nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy az omega-6 zsírsavak károsak a szervezetre – sőt testünknek kifejezetten szüksége van rájuk –, a kulcs inkább abban rejlik, hogy mennyit és melyik típusát fogyasztjuk.
Miben van omega-6?
Attól biztosan nem kell tartanunk, hogy omega-6-ból ne tudnánk bevinni a napi 10-20 grammot, mert sok olyan élelmiszer tartalmazza nagy mennyiségben, amit általában napi szinten fogyasztunk.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk jónéhány olyan élelmiszert, aminek magas az omega-6 tartalma:
Olajak közül magas omega-6 tartalmúak: napraforgóolaj, kukoricaolaj, szójabab olaj, avokádó olaj, szezámmag olaj, szőlőmag olaj, és az ezekben sütött/rántott ételek
Magvak közül magas omega-6 tartalmúak: napraforgómag, mandula, földimogyoró, kesudió, lenmag és az ezekből készült ételek (pl. magtejek, granolák, mogyoróvaj)
Zsiradékok közül: margarinok, kacsazsír, csirke zsír, szalonnazsír, dizsnózsír, Szójabab, tofu, csicseriborsó,Tojás, majonéz, Burgonya chipsz, popcorn, kekszek, sütemények, péksütemények, Gabonapelyhek, gyorsételek, félkészen kapható ételek.
Ha csökkenteni szeretnénk az omega-6 bevitelünket, akkor a legjobb, amit tehetünk, ha kerüljük a gyorséttermeket és amennyire csak tudjuk, csökkentjük a felsorolt olajok fogyasztását.
Ha mégis valami gyors és egyszerű ételre vágysz, mikor úton vagy, kerüld a sült és rántott ételeket! Helyettük válassz inkább egy egészségesebb alternatívás, ami friss és teljes értékű összetevőket tartalmaz. A fenti olajakat pedig váltsd le egészségesebbekre. Az olíva olaj vagy a kókuszolaj például jó alternatíva lehet.
Mennyi az ideális mennyiség?
Többmillió évvel ezelőtt az ősember étrendje körülbelül ugyanolyan arányban tartalmazott omega-3 és omega-6 zsírsavakat.
A modernizációval, a mezőgazdaság fejlődésével, az iparosodással együtt viszont elindult egy folyamat, aminek köszönhetően mára a nyugati étrendben ez az arány olyan mértékben megváltozott, hogy nagyságrendileg 20-30-szor annyi omega-6 zsírsavat viszünk be, mint amennyi omega-3-at.
Az egyensúly tehát drasztikusan eltolódott, elsősorban a finomított és gyors ételeknek köszönhetően.
(A mediterrán étrendre ez nem igaz, az ugyanis több omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint omega-6-ot. A mediterrán térségben rengeteg halat, olíva olajat, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, finomított élelmiszerből pedig csak keveset.)
Ha az 1:1 közeli arány nagyon eltolódik valamelyik irányba, az nem ideális, viszont még mindig sokkal jobb, ha az omega-3 irányába billen a mérleg nyelve, mint ha omega-6-ból viszünk be túl sokat.
Nem véletlen, hogy a top 6 ország, ahol a legalacsonyabb a szív-érrendszeri betegségben elhalálozottak száma, csupa olyan ország, ahol sok halat, zöldséget fogyasztanak és kevés finomított élelmiszert. (Összehasonlításképp feltüntettük a hazai adatokat is, amivel világszinten a 3. helyen állunk. Csak Oroszországban és Litvániában halnak meg többen szív-érrendszeri betegségekben, mint nálunk.)
A fentiek miatt nehéz egzakt választ adni a kezdő kérdésre, hogy mennyit ajánlott fogyasztani belőle, az omega-6 esetében ugyanis nem igazán beszélhetünk ajánlott napi beviteli mennyiségről, inkább az a fontos, hogy az omega-3 zsírsavakhoz képest mennyit fogyasztunk belőle.
Egyes ajánlások szerint arra érdemes figyelni, hogy a napi bevitt kalória 5-10%-át fedezzük omega-6 zsírsavakból (ez átlagosan 10-20 gramm).
