Szelén

Forrásai:
Szelén – t tartalmaz: brokkoli, hagyma, paradicsom, búzacsíra, búzakorpa, barna rizs, zab tonhal, és a tenger más gyümölcsei, szárnyasok húsa, vörös húsok.

A talajban is megtalálható, ezért ha a talaj szelénben szegény, a rajta termő növényekben is kevés jut belőle.

Benne van a szelén a szervezet szinte minden sejtjében, de a legnagyobb mennyiségben a vesében , a májban, a lépben a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.

Szelén hatásai:
Részt vesz a szervezet komplex védelmi rendszerében. Része a glutation-peroxidáz nevű antioxidáns enzimnek, amely a környezetből és a táplálék révén a szervezebe kerülő méreganyagoktól véd.

fontos antioxidáns
képes közömbösíteni a káros hatású szabadgyököket
lassítja a szövetek öregedését és keményebbé válását
fontos szerepe van a férfi ivarszervek működésében
férfiasság megtartásában
immunrendszer hatékonyságának megőrzésében

Szelén hiánya következtében kialakulhat:
Szívizom –rendellenességek, (különböző Keshan-betegség, vagyis a szelén hiánya miatt kialakuló szívizom elhalás) izomgyengeség, fáradságérzet, a nemzőképességnek és az immunrendszer működésének zavara.

Mire jó a szelén?
Védi a szívet, mivel gátolja a vérrögképződést, csökkentve a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. Ugyanakkor fokozza a „jó” vagyis a HDL –koleszterin szint arányát a vérben, egyszersmind csökkenti a „rossz” LDL –koleszterinét.

A szívre és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatását, elsősorban azok aknázhatják ki, akik dohányoznak, vagy már átestek infarktuson, illetve szélütésen. Emellett ajánlott mindenkinek aki szeretné megelőzni a szív és érrendszeri megbetegedéseket.

Lassítja a szövetek öregedését,
hozzájárul a szövetek rugalmasságuk megtartásához
fontos a hasnyálmirigy egészséges működéséhez
a férfiak a nemzőképességének megtartásához illetve helyreállításához.
a változás korában levő nőknél enyhítheti a hőhullámokat a rossz közérzetet
csökkenti a haj őszülését,
korpásodását
enyhíti a bőrfarkas tüneteit.
közömbösíti néhány rákkeltő (karcinogén) anyagok hatását, védelmet adhat egyes daganatos megbetegedésekkel szemben.
Szelénadagolással megelőzhető a szürke hályog és a macula degeneráció (az ideghártya sárga foltjának károsodása) is. Ez a két szembetegség a leggyakoribb oka az idős korban csökkenő látóképességnek vagy a kialakuló vakságnak.

Szükséges a szelént a pajzsmirigy egészségéhez is, hiszen közreműködik a tiroxin pajzsmirigyhormon T4 átalakulásában az aktívabb formává tirozinná T3
Az immunrendszer hatékonyságának fokozásával eredménnyel alkalmazható a herpesz, az övsömör és a pikkelysömör vírusával szemben. Feltételezik, hogy az AIDS-et kiváltó HIV –vírussal szemben is hatékony.

Jó tudni
Férfiaknál a szelén nagy része a herékben összpontosul és a spermával együtt tetemes mennyiség ürül ki a szervezetből. Ezért a férfiaknak nagyobb szükségük van szelénpótlásra , mint a nőknek.

A szelén hatását erősíti ha E-vitaminnal együtt viszik be a szervezetbe, mert e két anyag szinergikus hatású.
Nagyfokú szelénhiány a terhesség alatt a magzat szívfejlődés rendellenességeihez vagy csecsemőnél akár hirtelen halához is vezethet.

Mennyit honnan?
Szelénből nem kell sok, hogy a szervezetünk optimálisan működhessen. Itt is érvényes a kor, hogy kinek mennyi szelénre van szüksége.

Elsősorban a kortól függ (más mikrotápanyagokkal, vitaminokkal szemben a szelén esetében a nőknek és a férfiaknak nagyjából ugyanannyi a naponta javasolt mennyiség).

A felnőttek (14 éven felüliek) számára az ajánlott mennyiség 55 mikrogramm, gyermekeknek természetesen kevesebb, de az esetükben orvosi feladat annak meghatározása, hogy mennyi szelénre van szükségük.

A várandós és a szoptató kismamáknak a magzatot, illetve a babát is el kell látniuk szelénnel. Esetükben a naponta javasolt mennyiség 60, illetve 70 mikrogramm.

Nagyobb mennyiségben tartalmaznak szelént a:

halak (pl. a szardínia, a lazac vagy a tonhal), a
vörös- és fehér húsok, például a csirke, a pulyka, a marha- és bárányhús, illetve a
tojás
Érdemes azonban két tényezőt is figyelembe venni:

egyrészt, az élelmiszerek szeléntartalma igen különböző lehet, attól függően, hogy a világ mely tájáról származik az adott étel. Ahol a talaj szeléntartalma magasabb, ott az ételek is gazdagabbak lesznek szelénben, míg azokban az országokban (így hazánkban is), ahol a talaj szelénben szegény, az élelmiszerekben is kevesebbet találhatunk ebből a nyomelemből.
a másik fontos szempont, hogy a szelént nem “önmagában”, hanem úgynevezett szelenoproteinek formájában tudják hasznosítani a szerveink, ahhoz pedig, hogy ezek maximális koncentrációját elérjük, bizony több szükséges annál, mint amennyit naponta az ételeinkkel beviszünk.
Szerencsére azonban nem kell evőkanállal tömni magunkba a szelént, a szakemberek szerint napi 50-100 mikrogrammos szelénpótlással megfelelő szint érhető el.