Forrásai:
Króm -ot tartalmaz: kukoricaolaj, sörélesztő, vörös hús, baromfi, kagyló, rák.
Króm hatásai:
Az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrát-anyagcserének. Segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk.
Króm hiány következtében kialakulhat:
Cukorérzékenység, cukorbetegség (diabétesz), magas koleszterinszint, érelmeszesedés (arteriosclerosis), szívbetegségek, növekedési zavarok.
Mire jó a króm?
Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást.Általában véve jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, konkrétabban: hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist.
Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége.
A sportolók, különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére.
Jó tudni
Az öregedési folyamattal párhuzamosan és aktív sporttevékenység után csökken a króm mennyisége a szervezetben.
Az élelmiszerek feldolgozási folyamata során a króm 80%-a eltűnik az élelmiszerből.
Fokozódnak a krómhiányos tünetek azoknál, akik sok egyszerű cukrot ( finomított kristálycukor, szőlőcukor) fogyasztanak.
A króm pótlására a legalkalmasabb a biológiailag aktív forma,a krómpikolinát; étkezés előtt fél órával érdemes bevenni.
A krómadagolás a vércukorszint stabilizálása révén cukorbetegeknek – különösen a betegség kezdeti szakaszában-nagyon hasznos lehet, de nem helyettesíti az inzulin, vagy az atidiabetikumok adagolását.
Ha egy cukorbeteg krómot is szed, szüksége lehet a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére és a gyógyszeradagolás fokozatos módosítására, természetesen a kezelőorvossal megbeszélve.
A szedése mellett sem szabad megfeledkezni az előírt diéta követéséről.
Sportolóknál a krómadagolás egyidejűleg csökkenti a testzsír mennyiségét, miközben fokozza az izomtömeget.
Krómot nem szedő sportolók viszont ugyanolyan edzésprogram mellett valamivel kisebb mértékű izomnövekedést és sokkal kisebb mérvű testzsír csökkenést érnek el.
Mit érdemes még tudni a krómról?
Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
A króm egy nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet nem állít elő, ezért ezt az étrenddel szükséges bevinni.
TUDTAD?
A króm mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben.
A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4-2,8 százalék.
A legjobb forrása a sörélesztő. Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt tartalmazza.
A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához.
Leggyakrabban előforduló két formája:
- trivalens (háromértékű Cr3+ ) biológiailag aktív króm, ami az élelmiszerekben található,
hexavalens (hatértékű Cr6+) - ipari szennyezésekből (fémipar, olaj- és szén-, hulladékégetés stb.) származó toxikus forma.
Az utóbbit erős korrózióállósága miatt rozsdamentes acél, továbbá festékek és színező pigmentek, faanyagvédő és bőrápoló szerek gyártására is felhasználják.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a hatértékű vegyületet rákkeltő hatásúnak minősítette, míg a háromértékű krómnak ez a hatása nem igazolódott.
A továbbiakban a trivalens vegyületről lesz szó:
Felszívódása, hasznosulása és kiválasztása
A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4- 2,8 százalék, és ezt számos tényező befolyásolja, pl. a felvett krómvegyület vízoldékonysága, kémiai tulajdonságai és más tápanyagok jelenléte.
A C-vitamin, keményítő, egyszerű cukrok, oxálsav, nikotinsav, egyes aminosavak fokozzák a felszívódását, míg a fitátok, kalcium, mangán, titán, cink, vanádium, és vas nagy koncentrációban csökkenti annak mértékét.
A biológiai hasznosulása függ az ionos és/vagy a szerves/szervetlen formájától.
A króm a szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból.
Az élesztőalapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek.
A bélből felszívódott nyomelem a véráramban a vasanyagcserében közreműködő fehérjékhez kapcsolódik, és a májba jut.
Az emberi szervezetben jelentősebb koncentrációban a májban, a lépben, a lágyrészekben és a csontokban található. Nagyobb része vizelettel, a fennmaradó hányada verejtékkel és széklettel ürül ki a szervezetből. Szoptató kismamák az anyatejben is kiválasztják, aminek krómtartalma széles határok között mozoghat.
A nagy egyszerű cukor bevitel (az energiabevitel több mint 35 százaléka), a gyulladás, a jelentős testi (megerőltető sportolás), vagy lelki (trauma) megterhelés, a terhesség és a szoptatás növeli a króm kiürülését.